Mindenki tudja, ez az �jrat�ltve m�sodik r�sz, folytat�sa egy kultfilmnek. Miel�tt azonban r�t�rn�nk, nem �rt tiszt�zni: a kultfilmb�l a kult (miszerint: kultusz) ma m�r nem jelent semmit, s afel�l sem vagyok sz�z sz�zal�kig meggy�z�dve, hogy mondjuk az Easy Rider (Szel�d motorosok) idej�n jelentett, b�r �n k�ts�gtelen�l l�ttam olyan arcokat, akik Riga mopedj�k els� vill�j�t j� hossz�ra megbuher�lt�k, �s szakasztott olyan pof�t v�gtak, mint a Peter Fonda, amikor elhaj�totta a kar�r�j�t. Mi lett az eg�szb�l, lerobogtak a vas�t�llom�sig: kij�ttek a restib�l a haverok, sp�ci a j�rg�ny, papusk�m. Az�ta beh�vj�k �ket a st�di�ba, ha nosztalgiashow-t ad a t�v�. Magyar�n az, ha M�trix-rajong�k klubja alakul a vil�gon valahol, m�g nem kultusz, mert akkor a Gagarin �rs is az lenne. A "kultusz" mint marketingszaksz�, ha jelent valamit (tal�n: nem jutott semmi az esz�nkbe, ilyesmi). Ha m�gis kellene: maximum divat, ami elm�lt, de felid�zhet�. Pont, mint a M�trix c�m� film.

A divat att�l semmik�ppen nem v�lik kultussz�, ha gy�rtanak valamib�l m�g egy darabot (eset�nkben r�ad�sul kett�t, mintha az t�bb lenne).

B�r az is lehet, hogy el�reszaladtunk: mert nem egy divatos mozir�l besz�l�nk, hanem azon a zsebkend�nyi ter�leten t�ncolunk, ahol a "divat" sz�nak vitathatatlanul van jelent�s�ge, tudniillik az �lt�zk�d�s vid�k�n. �m ezt alkalmasint nem tehetn�nk addig, m�g nem besz�lt�nk a M�trix szellemis�g�r�l, �desem, �zenet�r�l, galambom, eszmei mondanival�j�r�l: nagy szavak. Ja, ez nem akar�dzik sehogyse. K�nny� fordulat lenne mondani, hogy az�rt, mert az nincsen is neki. A helyzet nem ilyen r�zs�s: van neki - konkr�tan a hajunkra kenhetj�k. Pont annyi az, mint azok� a filmek�, mag�nsz�m�tgat�saim szerint n�gy-�t ilyen lehet: amiben Tommy Lee Jones kerget valakit, Harry Fordot, Wesley Snipesot, Ashley Juddot, a viszkis tolvajt, az autogramk�r�ket. Jeles�l: menek�lni j�, hisz mag�ban hordozza azt, ami egy�bk�nt k�ptelens�g, a megmenek�l�st. A M�trix annyiban c�folhatatlanul lebegteti a k�rd�st, hogy nem l�pteti f�l a nagy Tommy Leet, v�gt�re akkor tudn� mindenki: ak�r �ssze is j�het a dolog, amivel persze nem �ll�tjuk, hogy a Wachowski fi�k munk�ja mer� eszk�pizmus lenne.

B�r...

Sz�val, hogy a rohadt tet� sz�m�t�g�pek bagzottak valami Potemkin-vil�got mer� �n�rdekb�l, program ott kutya, macska, mindenki, persze van n�h�ny csenev�sz, emberek, �tnek, v�gnak, karmolnak, noha m�g v�lasztani is lehetett (egyszer), piros kapszula, nem piros kapszula.

�s a v�laszt�s a fontos, ezt elmondj�k ebben az �j moziban is, 1. lassan, hogy mindenki �rtse, 2. legal�bb sz�zszor, hogy mindenki �rtse.

A v�laszt�s a menek�l�s. J� van, menjenek ezzel a francba, pipaf�st. S mert ez csak mozi (Wachowski�k mondj�k is, mutatj�k is, dett� sz�zszor), h�t menek�l�s a harcba, menek�l�s a gy�zelembe (igaz, ez m�g h�travan). Te meg, h�lye, a m�trixot (a M�trixot) v�lasztod, l�gsz egy mozin, rajong�i klubot alap�tasz vagy polg�ri k�rt, de ink�bb csak beiratkozol: a p�nzt�rn�l harcolsz a j� �gy�rt. Szerintem a te dolgod; f�, hogy v�lasztott�l (mondja m�r a film).

Nos, ez semmi: megvolt m�r sz... ugye maguk is �sszesz�molt�k. Meg �rtelme sincs. Nem is ez�rt szerett�k a M�trixot, szerette a rosseb. De az nagyon h�ly�n hangzott volna, ha m�st mondunk, hisz a kultusz trambulinja nyilv�n a gondolat (egy gondolat), az �lkultusz� egy �lgondolat: hopp�, teh�t pont megint egy m�trixban vagyunk.

A val�s�g azonban m�s. Enn�l csak r�n�z�sre, els� olvasatra rosszabb:

Figur�k, dresszek, t�nc - egy j�l siker�lt divatbemutat� elengedhetetlen kell�kei. A Wachowskik filmr�l val� (meg�t�l�sem szerint helyes �s el�remutat�, b�r m�rs�kelten eredeti) gondolkod�s�nak transzparensei. �s m�g azt sem mondj�k, hogy pokolba a dramaturgi�val, csak annyit, hogy k�ne azzal is valamit kezdeni, de val�sz�n�leg nem fog menni - m�g egy darabig, a kardomra. Nem v�letlen�l ugatnak ezek ennyit a v�laszt�sr�l. Igaz, el�bb a "hogyan" van. Hogy hogyan n�z ki, ha egyszer m�r k�p, a j�istenit.

Sim�n el tudom k�pzelni, hogy bej�n: a lakkruh�s csaj, a papi viselet� sr�c, a feket�re festett krokodilut�nzat fekete dromed�r. Elfogadom: j�l �ll nekik a fizika t�rv�nyeit, na nem szembek�p�, engedj�k meg, bok�n r�g� ugribugri.

�s persze miszlikbe apr�tj�k, ronggy� l�vik k�zben egym�st. A mozi foly�s�t el�rel�k�, unalomig ismert dramaturgiai panelek k�z�tt szigor�an. M�rmost az van, hogy m�g boh�ckodnak, le van ejtve a fizika �sszes t�rv�nye, vagyis majdnem addig: a boh�ckod�s mindig �gy �r v�get, hogy egyszer csak m�k�d�sbe l�pnek (ti. a fiz. t�rv�nyek). Egyszer csak v�g �s sz�r t�nyleg a kard, egyszer csak, �gy a huszadik kil�tt t�r ut�n, c�lba tal�l a goly�, akit kell, agyoncsap a r�zuhan� teheraut�: hogy mikor �ppen, az az alkot� v�laszt�sa. Nem arr�l van sz�, hogy a j� f�rads�gos munk�val legy�zi a rosszat, �s m�g bele is izzad, tov�bb� sebeket szerez, hanem arr�l, hogy hol az a pillanat, ahol hagyom a fizik�ra az eg�szet, okos enged. Mert addig nem f�jnak a pofonok. Ezen a t�ren b�r gyakran t�vednek a k�t Wachowskik, hisz piszok sok a sok, �s n�ha m�g a kev�s is, de nyilv�nval�v� teszik: van mit keresni. Van mit keresnie a filmnek mint m�fajnak vagy ak�r mint kifejez�si form�nak is. Hogy hol van az el�g, �s nem v�letlen�l csak j�val k�s�bb-e.

A M�trix sztorija tizenkett� mint sz�z, ki�ll�t�sa megj�rja, noha �n m�g olyan divatbemutat�t nem l�ttam, amit k�t-h�rom �v m�lva �jra megtartanak, de az tuti biztos, hogy akik ezt a filmet csin�lt�k, gondolkodtak. Nem is ak�rmir�l, csak arr�l, hogy mi az �rd�g is az a film. Nekem szokatlan. De ilyen is volt m�r, antidivattal befutni a divatpiacon: ellenkult�r�nak karcs�, a sikerhez �pp el�g, s tov�bbi kellemes kil�t�sokat �g�r.