Igazi nagy filmekben igazi nagyágyúk mellett szerepelt, de évekig csupán észrevétlen eminenciás volt. Gene Hackman, Sean Connery, Ryan O’Neill mellett robotolt, mire a kilencvenes évekre rájöttek a producerek, hogy kiváló karakterszínészként egy egész filmet is képes elvinni a hátán. A fekete öntudat egyik jeles képviselője mára prófétaként mutatja az utat Neonak a Mátrixban. 1999 óta Laurence Fishburne végre tudásának megfelelő elismerést kap.

Fish, azaz Hal, ahogy haverjai szólítják, 1965. július 30-án született a Georgia állam beli Augustában. Fishburne egy kiváló, magával ragadó színész, de sajnos a ’90-es évekig nem kapott jelentősebb filmszerepet. Noha már 1975-ben, 10 évesen szerepelt a vásznon, a Cornbread, Early and Me című mozival. Ezt követte négy évvel később 1979-ben Francis Ford Coppola monumentális világvége filmje az Apokalipszis most, ahol Fishburne már a „legénység” erőssége volt Martin Sheen oldalán, és együtt játszott többek közt Marlon Brandoval is. Első komolyabb filmjében azonban még csak nyúlfarknyi szerepe volt.

Filmes tapasztalatot szerezve így már nagyobb önbizalommal vághatott neki a következő filmnek, ami szintén Coppola rendezésében készült. Az 1983-as Rablóhalban az ugyancsak pályája elején lévő Matt Dillonnal és Nicolas Cage-el láthattuk a vásznon. Ezt követte a Gengszterek klubja címmel futó krimi 1984-ből, amely Coppolával a harmadik közös filmjük volt. A következő alkotás melyben láthattuk, már Steven Spielberg keze nyomát viseli, a Bíborszínben egy epizódszerepet kapott. A film 11 Oscar jelöléséből nem részesült, de elismerő kritikákat kapott Spielberg első komoly filmjében.

Ezt követte a Spike Lee féle Suli láz című dráma, ahol már „fontosabb” szerepet játszott. 1987-ben előbb Schwarzeneggernek és James Belushinak asszisztál a Vörös zsaruban, majd Robert Englundra vadászik a Rémálom… sorozat harmadik epizódjában.

A ’90-es évek elején kezdtek rá felfigyelni a rendezők és ekkor indult be igazán a karrierje. Amit az is jelez, hogy 1990-ben Abel Ferrara New York királya című akciómozijában már főszerepet játszik. Ezután felgyorsulnak az eseméynek, és a következő évben már Gene Hackman oldalán tűnik fel a Személyes ügy című moziban. Ezt követte Dél-Los Angeles veszélyes gettó negyede, amit a Fekete vidék (1991) mutat be. Ice Cube, Cuba Gooding jr. és Angela Bassett mellett fontos szerepet kap, és a szakma elismerését is kivívja. Ekkor már látható, hogy a lázadó filmesek (John Singleton), vagy fekete renitensek (Spike Lee) alkotásaiban előszeretettel képviseli a másságot és kisebbséget a rasszista Egyesült Államokban.

Fishburne első filmfőszerepének megvalósítására várnia kellett egészen 1992-ig, de a Bill Duke rendezésében készült Az alvilág mélyén-ben alakított drogos titikosügynök megformálásával végleg beírta magát az élvonalba, alakítását Tony-díjjal ismerték el, és tehetségét ugyanebben az évben a Broadway-en debütált August Wilson-műből feldolgozott Two Trains Running című színdarabban is igazolta.

Az 1993-as év valóban Laurence Fishburne éve volt, amikor a Tina című filmért Oscar-díjra jelölték. A Tina Turner életéről készült filmben Tina férjének, Ike Turner soul énekes szerepét alakította, és végig egyenrangú partnere volt a szintén Oscar-jelölt Angela Bassettnek.

Ebben az évben formálta meg Vinnie-t Steven Zaillian A bajnok című filmjében, és szintén 1993-ban nyert Emmy-díjat egy TV-sorozatban nyújtott alakításáért. A kilencvenes évek második felére olyan mainstream hollywoodi produkciókban szerepelt, mint az Ámokfutam (1996), vagy a kiváló űrhorror, a Halálhajó (1997).

Ezt követően feltűnt két felejthető filmben, a Rossz társaságban és a Megoldatlan egyenletekben, majd következett az Egy igaz ügy, melyben Sean Connery partnere volt. A kisvárosi zsaru szerepében egyik legjobb alakítását nyújtja Ed Harris és Connery mellett. Ezt követően kisebb TV-sorozatokban szerepelt, majd 1999-ben Morpheus szerepét alakítva felajánlhatta végre a piros és kék kapszulát Neonak a Mátrix-ban, ezzel végleg beírva magát a filmtörténelembe.